Tiszabecsi Református Egyházközség
"Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel." (Kolossé 3:2)


ALKALMAINK
- 2010.11.07.

SZERDÁN 16.00 órától Kispaládon tartunk Bibliaórát.

SZERDÁN énekkarral egybekötött Istentiszteletet tartunk Tiszabecsen 18 órai kezdettel!

CSÜTÖRTÖKÖN 17.00 órai kezdettel Tiszabecsen a Gyülekezeti Házban Bibliaórát tartunk.

PÉNTEK Tiszabecs Baba-mama kör 16:30

VASÁRNAP Istentiszteletetek
9:30 Kispalád, 11:00 Tiszabecs

Alkalmainkra szeretettel várunk mindenkit!






Nevét az 1332-34. évi pápai tizedjegyzék említi, amikor Péter nevű papja dézsmát fizetett. A XV. században (1469?) épült gótikus stílusú temploma és tornya, mely négyszáz esztendőn keresztül fennállott. „Ez eredetileg katolikus templom volt. A reformáció az alig pár mérföldnyire fekvő Beregszászban működő Radán Balázs munkájának következtében szivároghatott Becsre, melynek lakói szívesebben jártak a Bereg és Ugocsa megyék vásáraira, minta szatmármegyei vásáros helyekre. De valószínű, hogy a korán reformált Rozsályi Kun család, mint minden birtokán, úgy itt is pártfogója és terjesztője volta reformációnak. 1595-re a beregi traktus egyik anyaegyháza lett. De Tiszabecsnek is igen viszontagságos volta múltja, mert a hadvészek nem kerülték el - így pl. 1662-ben a szatmári német várőrség felprédálta - 1500 frt-nyi kárt tett benne -, de többet szenvedett a Tisza árjaitól. Forgách Zsigmond országbíró 1617. szeptember 17-én kelt iratában megengedi az »újtiszabecsieknek«, hogy a
királyi dézmások dézmálása előtt búzájokat behordhassák, hogy a teméntelen árvíz benne kárt ne tegyen. 1793 óta nagyon fenyegette a Tisza a falut, Vekerdi Nagy Mihály nevű papja ekkor csak úgy akart továbbra is itt maradni, ha a még fennálló, de a Tisza által folytonosan fenyegetett tornyot más helyre hordják. A torony elhordásáról, vagy a Tiszába omlása felől azonban semmit sem tudunk. A templom egykori szentélye az 1850. november 20-iki vízár alkalmával omlott a Tiszába. »Az 1869. november 30-i rendkívül nagy vízár a régi papi parókhiát s a templomhelyet, a helység egész hosszában s a nagy-utcának déli részét elhordta, sőt a Tisza a kis-utcát is erősen hordja. Az 1850-ben leszakadt templom végét bedeszkázva használták 1859 őszéig, amikor a kisutcára vezetősikátor mellett parókhiául vásárolt telken talpra építettek egy ideiglenes fatemplomot, felszerelve azt a régi templom karzatával és székeivel, sőt még az ólom-karikás ablakokat is alkalmazták, miken egyes festett üvegdarabok
a régi templom egy-kori fényéről tanúskodtak. Ez új templomban 1859 karácsonyán tartották az első istentiszteletet. A templom előtt egy félig terméskőből, félig fából épült öt öl magas torony állt két haranggal.” (Kiss K.)
E sok megpróbáltatás után még harmincegynehány esztendőnek kellett eltelnie addig, míg az egyházközség rászánhatta magát a mai templom építésére. Ivánka Lajos királyi mérnök készítette el a templom terveit, s az alapkő-letétel (G. Szabó Mihály lelkészsége idején) 1907 márciusában történt meg, amit a torony alá helyeztek el. A neo-klasszicista stílusban épült templom hossztengelye észak-déli, a két kis melléktoronnyal kiegészített 38 méter magas tornya az épület nyugati közepéhez csatlakozik. Az építést 1910-re fejezték be. A 9 x 24 méteres belső terét egy 4 X 9 méteres oldalhajó növeli meg. Mennyezete bolthajtásos, vakolt, az ülőhelyeinek száma 400.
Az 541 kg-os harangját Hőnig Frigyes öntötte 1904-ben Aradon, a 359 kg-osat Szlezák László 1925-ben Budapesten. - Fényes Elek szerint 861 református lakosa, az 1911-13. évi névtárak szerint 1197 református és 167 más vallású lakója volt. A templom kétmanuálos orgonáját Angster József építette 1941-ben tíz változattal
Lelkésze volt Milotai János 1601-től, aki a beregi traktus követe volt az 1610. évi debreceni zsinaton. Gecző Gedeon 78 éves korában halt meg 1891 május 20-án, sírja itt van a temetőben. Kalóz Péter (1838. október 20.-1905. január 2.) sírja ugyancsak a temetőben van. –

A nagyon rossz állapotban lévő templom külső felújítása 1994-ben készült el. A templombelsőt a millenium évében újítottuk fel állami támogatással. Ekkor kapta a templom belső tere és a berendezése jelenlegi színárnyalatait, melyben a zöld - arany, illetve a sárga és a vörös dominál. Majd 2005 - 2006-ban ismét nagy külső felújítás következett: tetőcsere, homlokzatfestés, kerítéscsere és parkosítás készülhetett el nagy részben pályázati támogatással, de mindenekelőtt Isten kegyelméből.

A templomkertben áll a Rákóczi szabadságharc első győztes csatájára emlékeztető emlékmű, melyet a falu határában vívtak 1703. júliusában.


Szabó Lőrinc
A tiszabecsi tiszteletes
A béke Te voltál, nagybátyám, derék,
derűs, magyar pap! A rettenetes év
vitt el, ez a 44/45.
(Elibe tettél vagy hetvenötöt!)
Egész Szatmárból integetsz felém:
\"Isten hozott, szerelmetes öcsém!\" -
mint régen: szinte minden faluban
te fogadsz, te, csókkal és boldogan.
Ma is látom vastag bajuszodat,
fejeden lengő, nagy szalmakalap,
úgy állsz a templom s a méhes között,
körötted a falu, Tiszabecs, tücsök,
harangszó... Bátyám, jókedvű Mihály,
általad élt, lélegzett a határ,
s ha rád gondolok, az egész biblia
mosolyogni kezd, mosolyognak a
mezők, ég-föld, a csizmás magyarok
s fent a nagytiszteletű angyalok.


Megújult templomunk, az új kerítéssel. (2007)

Templombelső, szószék

Főhomlokzat

A Rákóczi szabadságharc első győztes csatáját hirdető emlékmű a templomkertben.

Templomunk a felújítások előtt, 1991-ben.

Az 1941-ben épült orgona

Templombelső, szószék

Úrasztala



Honlapkészítés